Szeretném újraéleszteni ezt a topicot! Kíváncsi vagyok ki hogy látja ezt a dolgot, hogy kinek mi fér bele a barátságba. A kérdés inkább most azt célozza meg hogy mi fér bele akkor, ha mindkét félnek van valakije. Meddig barátság a barátság, és mikortól tekinthető a dolog megcsalásnak.
Sokféle barátság létezik. Sokszor a felszínes kapcsolatokra is ráfogjuk, hogy az.
Rengeteg olyan barátom van, akiknek semmiképpen nem adnám ki az életem minden részletét, mégis jó viszonyban vagyunk, sokat beszélgetünk, közös programjaink vannak. Ebben az esetben kevés az esélye, hogy mélyebb érzelmeket tápláljunk egymás iránt. Igazi barátság kialakulása éppoly ritka, mint az igaz szerelem megtalálása. Ha ilyen mélyérzelmű kapcsolat jön létre férfi-nő között, akkor érvényes az, amit az előzőekben leírtam. Két egészséges ember esetében ez mindenképpen igaz!
Sokáig azt hittem, hogy nem létezhet igazi barátság ellenkező nemű egyénnel is. Tévedtem. A baráti érzelmek mélyén
nem mindig lapul ott a testi vonzódás, talán csak tudat alatt!:-)))))))
Sokáig azt hittem, hogy létezhet igazi barátság ellenkező nemű egyénnel is. Tévedtem. A baráti érzelmek mélyén mindig ott lapul a testi vonzódás, akár tudat alatt is!
...nem tudom, próbálok hinni benne, hogy lehetséges, de szerintem inkább csak haverság, nem? vagy szerelmes barátság? vagy szexuális barátság? vagy barátságos szerelem? vagy barátságos szexualitás? ...működhet a dolog, ha mondjuk több év van a két fél között...
Jut eszembe a topicrol. Eloszor meselek nektek. Eletemben idaig ketszer voltam igazan szerelmes (ne izguljatok, csak 19 vagyok). Az elso hirtelen jott vagy 4 eve. Megismertem egy csajt, sokat beszeltunk, szinte azonnal beleestem, de nagyon. Ment a vivodas honapokon at, de nem kellettem neki. Egy ideig pihentettem a vele valo talalkozast, a szerelem leepitese es feldolgozasa vegett, utana meg nagyon jo baratok lettunk. Na, ekkor o "hulyult be", de mar nem jottunk ossze. Ujabb szunet, ezuttal o "pihente ki". Azota nagyon jo baratok vagyunk...vibralas nelkul.
A masik...most van. Haromnegyed eve ismerjuk egymast, nagyon szuper baratok voltunk/vagyunk. Mindig egymassal dumaltuk meg, hogy neki melyik pasi jon be, nekem melyik csaj tetszik, stb. Aztan ugye kiraly baratsag, hat egyre tobb idot toltottunk egyutt, mignem eszrevettem, hogy bizony ugy beleszerettem, mint ahogyan a nagykonyvben van leirva. Mivel nagyon szeretem/szerettem (mint barat), nem akartam veszelybe hozni a dolgot, irtam neki egy levelet a tenyallast illetoen, es visszavonultam a tarsasagi elettol. Bizony egy het utan jott a telefon, hogy talakoznunk kell, kiderult hogy a dolog kolcsonos...
...hat gyerekek, tudjatok amikor a karjaimba borult, es belesuttogta a fulembe, hogy kivanlak...nem nagyon tudtam ellenallni...nem is akartam. Azota egyutt vagyunk, es...egyszeruen...fantasztikus. Szenvedelyes. Es egy teljesen uj aspektus. Az egesz baratsagunk sokkal melyebb lett, minden perccel egyre melyebbe valik. Egy-egy forro szeretkezes utan hihetetlenul jokat szoktunk dumalni...
Most egy kicsit az elmeletrol.
Szerintem ahoz, hogy felfogjuk a dolog lenyeget, sokkal melyebbre kell asnunk. Vissza az allati multba. Nezzuk csak a Homo Sapiens, mint allat igenyeit, a vegetativ jelleguek es a teljesseg igenye nelkul: fajfenntartas, onmegvalositas/verseny iranti igeny. Ezek fenyeben nezzuk csak a kapcsolatokat az egyedek kozott. Azonos nemuek kozott, mivel kulonoskeppen nincsenek biologiai szempontbol egymasra utalva, nincsen igazabol melyebb kapcsolat iranti igeny. Viszont, mivel a Homo Sapiens tarsas/csoportban elo leny, ezert megis szukseg van kapcsolattartasra az azonos nemuekkel is. Itt jon be a kepbe a versenyszellem. Az egymassal valo versenyezes egyreszt hasznos idotevekenyseg, masreszt noveli a csoport altalanos teljesitmenyet. Ennyit az azonos nemuek kozotti kotodesekrol.
Nezzuk az ellenkezo nemmel folytatott viszonyokat. A szerelem szerintem egyfajta termeszet altal beepitett biztonsagi rendszer. A Maskulin tagban felelossegtudatot, vedesi osztont, ragaszkodast valt ki, mivel a feminin illetonel a him teendoje mindossze egy ejszakara teheto ki, a nostenynek viszont segitsegre lesz szuksege minimum 9 honapig. A nosteny szamara a szerelem biztositja azt, hogy megfelelo szocialis, avagy entelektualis tarsasagban reszesitse a himet (meghogy nemjok erre a nok!), annak erdekeben, hogy a himnek "ne menjen el a kedve az egesztol". De vegulis gondoljunk bele: Ki a legszemelyesebb barat? Hat persze, hogy a parod, hiszen rabizol sokkal fontosabb dolgokat is, mint titkokat, szavakat: a fennmaradasodat, a genjeidet, letednek legfobb ertelmet.
Hogyan is mukkodik ez a szerelem? Alapbol van mondjuk egy no (bar tok mindegy, mind a ket felnel igy mukkodik), akinek van egy kulseje, es van egy entelektualis enje. Alapfeltetel egy _nem taszito_ kulso, azaz egy szamodra elfogadhato, latszolag eletkepes utod kihordasara alkalmas test (imho nem szamit annyira a kulso). Ezen felul, mondjuk 75%-ban szamit az, hogy mennyire megfelelo szamodra szellemileg. Agyad erzekeli ezeket a folyamatokat, es a szimpatia mertekevel aranyos idon belul elonti testedet egy hormon....ez lenne imho az a bizonyos x.
Azt néztem milyen sokfélét irtok....
énnekem vannak tapasztalataim, de valahogy ellentmondtak a nézeteimmel, miszerint a barátság ha télleg az, akkor áthidal sok problémát...
nálam az volt, hogy vagy én zuhantam meg (lettem szerelmes), vagy a srác, és több éves barátságoknak lett igy vége, hogy emiatt-e azt nem tudom. Egyszer volt olyan, hogy egy szerelmemmel szakitás után állati jó barátság alakult ki, sose jutott eszünkbe, hogy ugy ujra kéne kezdeni, neki is volt kedvese, nekem is utána. De NEM VISEL EL A KEDVESE....na erre mit lehet lépni?
tudom ez nem közvetlenül ide tartozik, de mi van ha a barátod kedvese féltékeny, és jogtalanul????
nekem van egy fogadott húgom, aki lány, én meg ugye fiú, de tényleg tesók vagyunk, ami a kapcsolati szintet jelenti (kejne vérfertőzés).
egyébként nagy általánosságban homo fiú és leszbi lány között lehet igazi barátság, mert a vadászterületük teljesen más, és általában a közös vadászterület ronthat meg egy barátságot. most komolyan.
A baratsag igen fontos. En 16 eves koromban eldontottem, hogy sosem fogok meghazasodni, mert akkor azt hittem, hogy a hazassag kizarolag szexre epulo kapcsolat. Aztan 18 eves koromban lett egy baratnom (a szo igazi ertelmeben), majd lett vele egyeb jellegu kapcsolatom is, s akkor azt mondtam magamnak "most kell meghazasodni, ne szalaszd el az alkalmat, soha tobbe nem lesz eselyed arra, hogy barati kapcsolatra epitsd fel a hazassagodat", s meg is fogadtam a tanacsot. Ez volt 13 eve, most mar ket gyerekunk van.
Barátság? Hm. Létezik. Én ki/meg/próbáltam. Volt, amikor működött, de "bizonyos" dolgok miatt dugába dőlt a barátság és más lett belőle. Átalakult. De volt (van?) olyan az életemben, ami szilárd barátság maradt. Na jó, mostanában hanyagol, meg sok a dolga, meg sokat utazik, készülődik és... ehh, talán már nem is tekint a barátjának...
Eloszor is orommel lattam, milyen sokfele velemeny van itt, ez rulez.
Alapvetoen en sem hiszem, hogy elhatarolhatok egymastol ezek a dolgok, nincs eles hatar. Konkretan:
1. Van baratsag lany es fiu kozt.
2. A baratsag es a szerelem kolcsonosen, de nem feltetlenul hat egymasra.
1. Ebben abszolut biztos vagyok. En a Balatonon ismerkedtem meg egy lannyal, nalam 3-4 evvel lehetett fiatalabb. Kb. 2 hetig majd mindennap egyutt voltunk, aztan o hazautazott. Elso ismeretseg leven messze nem mondtunk el egymasnak magunkrol mindent, de elso ismeretseghez kepest reszzemrol eleg sokat elarultam magamrol. Nem allitom, hogy nem volt "vibralas", en legalabbis felig tudat alatt mint lanyt is szerettem, nemcsak mint baratot. Azt, hogy o "vibralt"-e, nem tudom, sose kerdeztem, mert nem akartam kockaztatni a baratsagunkat. Amint az elozo elotti mondatbol ("nemcsak mint baratot") kiderul, szamomra a "barat" nem elsosorban lany v. fiu, hanem egy ember, akivel bizalmas kapcsolat (baratsag) fuz ossze. Jollehet azota nem lattam (hulye fejjel nem irtam fel a cimet, pedig mondta, de az en memoriam, ize...), azt hiszem, ha majd talalkozunk, mit sem kopott baratsaggal fogjuk egymast udvozolni, es nem hiszem, hogy melyen megharagudna, mert a cimet elfeledtem. Mert ilyen jo kapcsolat alakult ki koztunk ket het alatt. Utolag neha elgondolkozom azon, hogy elvileg udvarolhattam volna neki, bar szerintem nem sertodott volna meg, megsem akartam ezzel elrontani a baratsagot. De nem is voltam szerelmes bele, ma sem vagyok. Baratkent gondolok ra, es mindig elszegyellem magam, hogy nem emlekszem a cimere.
2. Ezt ugy ertem, hogy baratsagbol lehet szerelem (b), es szerelembol leht baratsag (a), de nem feltetlenul.
a, A szerelembol lett baratsag szerintem mindig hordozni fog egyfajta kesernyes felhangot, hiszen amikor ilyen baratok kontaktusba lepnek, elkerulhetetlen, hogy legalabb egy gondolat nem kepzodne a multra vonatkozolag. Megjegyzendo, hogy ugyebar csak bekes szakitas utan maradhat baratsag a felek kozt (es marad ez-az hatra, lasd feljebb), legalabbis botranyos elvalas utan nem tudom elkepzelni a dolgot. Termeszetesen kesobb ujra osszebaratkozhatnak, extrem esetben ujra osszejohetnek, bar egy botranyos szakitas utan... Bar ha jo ido elmult, mindenki megvaltozhat.
A maradando nyomokat illetoen el tudom kepzelni, hogy egy ilyen tuske eltunjon, ez akkor lehetseges, ha az expartnerek eleg jo baratok, vagy mas baratok segitenek.
b, Az, hogy a baratsagbol szerelem lesz, szamomra valahol torvenyszeru. Gondoljuk vegig: adott ket ember (lany+fiu), osszebaratkoznak, megismerik egymast, hogy milyen ember is a masik, mit szeret, mit nem, etc. Megismerik egymas pozitivumait is, marpedig a "beleszeretes" valahol azon alapul, hogy milyen pozitiv tulajdonsagai vannak a masiknak. Tehat egymas pozitivumainak megismerese egyenes ut a szerelemhez (de persze mint mondottam vala, nem feltetlen lesz egy megoly mely baratsagbol is szerelem). Erre kivalo pelda vagyok, mivel szeles barati korom egyik tagjaba szerettem bele. Itt kozbevetem, hogy barati koromben sok lany van, akikkel kivalo baratsagban vagyok, de nem vagyok szerelmes belejuk. Igaz, el kell ismernem, a "vibralas" az megvan itt is, de igyekszem nem elb*szni a baratsagokat ilyesmivel. Kulonben is a fentemlitett lanyt szeretem. Visszaterve ra, beleszerettem, es ez mar csak azert is mely erzes reszemrol, mivel elozoleg is viszonylag jol ismertem, tudtam miyen. A tortenet szamomra kellemetlen resze, hogy nem szeret viszont, es mivel mindketten eleg hatarozott egyenisegek vagyunk, jol osszevesztunk. Az igazsaghoz tartozik, hogy nem is udvaroltam igazan jol, turelmetlen voltam meg minden. Kisse haragban is valtunk el. A baratsag teljesen nem szunt meg, legalabbis remelem (egy ideje Franciaorszagban tanul), de a baratsagra alapulo szerelem ezuttal nem igazan sikeredett. A szar az, hogy nem abrandultam ki (most is ot szeretem), igy nem hagytam fel az udvarlassal, azutan hogy visszautasitott, mert hiszen meg szerettem. Ez hiba volt, es a baratsagunk sem igazan birta a dolgot. Remelem, nem haragtarto (nem ismertem annak, es kozos baratnoink is ilyesmivel traktaltak), de, hogy mi maradt a baratsagbol, haat...
Egy adat meg lenyeges lehet: 6 evvel fiatalabb nalam (akkor 11-12[!], most 18-19), amit fel is hozott, miszerint sok. Ehhez hozzatennem, hogy szuleim kozt 7 ev van, es ok is fiatalkorukban (bar par evvel idosebbek lehettek, azt hiszem) ismerkedtek meg. Azt nem tudom, mennyi ido utan "jottek ossze", de 68 ota hazasok...
Bocsesz, ha netalan offtopic lettem volna. Emilt fogadok a temaban. Egyszoval gondoljatok, amit akartok.
Kilroy
Ps. Elnezest a szofosasert, de igy is alig birtam visszatartani magam, hogy meg reszletesebben es meg offtopic-osabban irjak le mindent. Inkabb emilben, maganugyrol leven szo.
Mosmár mingyár elolvadok. Csak arról van szó, hogy itt egymást keresztezik a hozzászólások, és amikor egymás után olvasod őket néha bénán hatnak. Na kellemes hétvégééét, most megyek haza, lejárt a munkaidő, még túlóráztam is miattad egy félórát. Ez nem bók, nehogy ezt is félreértsd.
Egyre jobb..... mi az, hogy "hisz lány vagy?" azért NEM akarnék vitatkozni?? Akkor itten van a bibi! A nőkről tudsz igen kevéskét! A nők IMÁDNAK vitatkozni, tudod a jobb félteke, verbális készség, miegymás. ( köszike a kézcsókot.)
VÉNasszony.Mint az országút. Vagy mint a Föld. Vagy mint a Világegyetem. ( ha jól esik sértegedned, ne fogd vissza magad, kell az időnként a pszichének)
Értem mire gondolsz és biztosan van benne valami, asszem én a "belegubancolódós" fajtából való vagyok, azért gondolnám húzósnak, mellesleg én valahogy nagyon NŐ-nek érzem magam a FÉRFI társaságában, szóval valahogy nemigen tudok elfeledkezni a nemiségünkről, ezért aztán kimondottan jól tudom magam érezni olyan férfiak társaságában, akik felől valahogy nem érzékelem a masculin-létüket és ez nem indítja be az én ösztönös femininségemet, ettől lelazulok és ez a dolog abszolút nem függ a külsőtől, kortól semmi MEGFOGHATÓTÓL / :))) /, ha érted mire gondolok. Egy ilyen típusú férfiemberrel biztosan jól elbarátkozgatnék, márpersze, ha ő is érzéketlen maradna az én nőiségemre.
Kedves Hóember, a jóégre, ne ÁLLÍTS, hanem VÉLEMÉNYED legyen, ami az lehet, amit csak akarsz, nade állítani????
Megjegyzem a barátság és a szerelem nagyon nagyon rokon érzelmek.....
Csak pillanatnyi??? :-))) Na jó, értem, mire gondolsz. Ez azért eléggé függ az illető(k) lelki beállítottságától, azt hiszem. Azoknak semmiképpen nem való, aki bele bír gubancolódni ezekbe a dolgokba, ha érted mire gondolok. Én mindenesetre nem tartom kezelhetetlen dolognak, bajnak meg végképp nem.
Vitatkozz:-))), én akkor is így látom. 1x-2x voltam szerelmes az életben, és van néhány igazi "barátom". Én soha nem szoktam összemosni a dolgokat. SZVSZ
Márpedig szerintem, ha "baj"-nak nem is baj, de nem túl szerencsés, a barátságba jócskán belezavar és lehet, hogy a pillanatnyi élvezetért túl nagy árat kell fizetni.
Hú, Hóember még nagyon fiatal lehetsz, hogy ilyen "szögletesen" gondolkozol és ilyen határozott szentenciákat állítasz fel olyan misztérium esetében, mint a szerelem. Szerintem pedig szerelem mindenből lehet. Barátságból meg különösen.(visszafelé már húzósabb...)
azért ezzel az állítással vitatkoznék ám!
Szerintem igenis van az úgy, hogy az ember(lányának) Barátja van, és egyszercsak belobban, és nincs megállás, ez bizony szerelem a halálos tipusból.... bár... az is lehet, hogy az elsö pillanattól Szerrelem volt??? megint csak öreg közhelyem van, hogy nincs szabvány, minden eset lehet más... :-)))
